Március 8ról én is

röviden beszámolok, mert hát annyi szeretetet kaptam. Kezdem ott, hogy hétfőn a női körrel ünnepeltünk egy picit, megnéztük a Magdaléna filmet, beszélgettünk, imádkoztunk. Jó volt együtt! Tegnap meg a lányokkal, fiatal asszonyokkal voltunk Szilvinél (köszi mindent Szilvi!). Finomat ettünk, beszégettünk, bizalmasan megosztottuk egymással imatémáinkat és együtt vittük az Úr elé, majd egy filmet is néztünk.
Este itthon is várt a meglepetés. A férjemtől gyönyörű virágcsokrot kaptam és szép képeslapot, aposómtol begóniát, még édesapámtól is kaptam szép tulipánt (nagyon ötletes, vannak "beépített" emberei) :) és persze a kedvenc sógoromtól is virágot és egy szép képeslapot amit ő készített és kinyomtatott: "A világ legjobb sógornőjének" :)
Nagyon jó szeretetet kapni és adni!
Mostmár szegény blogocskám sem panaszkodhat, hogy elhanyagoltam :) Ismét írtam. Nem vitatom a blog előnyeit, hátrányait, ti ezeket jól tudjátok. Mindenesetre jó néha így is kapcsolatot ápolni DE személyesen is. Ezért már alig várom a szombatot mert Kingával "női csendesnapot tartunk"! :)

A húgom miatt

született ez a bejegyzés. Látod, hugi, hogy miket hozol ki belőlem? :) Épp a konyhában voltam, ebédet készítettem mert ma ismét szolgálhatok ezzel egy pár ember felé. Jön apósom is, mert többek között őt is vártam, és behozott egy pár csomagot nekem és egy borítékot, mondja, hogy nekem van. Csodálkozva kérdeztem, hogy NEKEM? Az én nevem van rajta? Mondja, hogy igen, valaki nagyon szeret engem. Azt hittem, tudja kitől van, de mégsem, mert nem volt ráírva, hogy ki küldi. Annyira meg voltam lepve, meg kiváncsi is voltam, hogy nem foglalkoztam azzal, hogy rájöjjek az írásából. Gyorsan felbontottam és egy gyönyörű képeslap nézett vissza a kezemből. Hamar megfordítom és olvasom a kedves sorokat, s a végén:...a hugid :) Igen, az én drága, kedves, kicsi, kedvenc hugim :) Olyan jól esett! Jó, na, egy kicsit megkönnyeztem. Nagyon érett lett a "kicsi". Olvasom bejegyzéseit, beszélgetünk, figyelem, és rájövök, hogy ő már nem is az a kicsi akit szerettem elkényeztetni. Bölcs lett, realista, érett, ambiciós és lelki életben is nagyon törekszik és növekszik :) Engedttessék meg, hogy kimondjam:büszke vagyok rá (persze, jó értelemben) :) Jobban mondva örülök neki és szeretem. Hálás vagyok, hogy lánytesóm van. Mindent meg tudok vele beszélni, erősen jó barátnő :) Kriszi, nagyon köszi a meglepetésed, nagyon jól esett!
Most, hogy elkezdtem írni akkor még folytatom egy kicsit. A családom, tutti, olvasni fogja :) Eszembe jutottak az otthoni (mert mostmár vannak ITThoni) emlékek. A sok március 8 amiket lányként éltem meg. Tudom, hogy ez megint csak egy "átvett" ünnepnap, de szeretetet adni és kapni sose rossz. Apa mindig meglepett szép virággal, anyával meg egy kicsit különlegesebbé tettük a napot egy fincsi ebéddel. Aztán, ha az ember lányának nagy a családja és netalán egy városban lakik (ami NAGY kiváltság, higyjetek nekem) akkor megsokszorozódik a kapott és adott szeretet. :) Ez így szép!
Egy szó mit száz, szeretettel és imával gondolok édesanyámra, kedves anyósomra, hugomra, Kiss mamára, Kürti mamára, Zsazsára, Nórira, Évire, Rutira, Zsuzsára, Edithre, Máriára, Bernire, Petrára, Rhodéra, kicsi Grétára (közben meg minden férfi hozzétartozóikra is:)...és mindenkit köszöntök aki netalán még rábukkan erre a (majdnem) elfelejtett blogoldalra.

Jelentkezem mint feleség :)

Igen, elég sok idő eltelt mióta nem írtam. Nem fogok magyarázkodni, hogy miért csak most írok, lehetne egy csomó kifogásom. Amikor tehettem, olvastam itt-ott és néha írtam egy megjegyzést. Most sem ígérem, hogy rendszeresen írok :)
Aki olvassa a húgom blogját az láthatott egy pár fotót a menyegzőnkről. Egy pár napja volt, hogy két hónapja házasok vagyunk :) És nagyon jó! Dávid nagyon jó férj és szép az életünk :) A lakásunk is lassan egyre otthonosabb, mostmár nagyon otthon érzem itt magam. Külön élvezem a konyhámat, olyan szép lett! :) Élvezem a főzést is. Próbálgatok, tanulok, de jó! :)(ezt épp most mondom, miután kivettem a sütőből egy adag Chocolate Chip Cookie-t ami a szemetes ládában kötött ki, szegény. Nem sikerült, ez van! Majd legközelebb) :) A takaritást azt élvezem, főleg miután kész vagyok és élvezhetem a rendet és tisztaságot :) Jelentem, hogy a vasalást is élvezem, még az ingvasalás is valahogy elmegy :)
A várost is megszoktam, és szeretem. Jó a hegyekben lakni, az ablakunkból nagyon szép a kilátás a városra. Az egyetemmel is boldogulok. Jó tanáraim vannak, van mit tanulni tőlük. Minden nap van órám, úgyhogy nagyon oda kell figyelnem, hogy jól osszam be az időmet.
A gyülekezetet is a magaménak érzem már. A szolgálat területén még imádkozom, hogy Isten mutassa meg mit kell tennem és mit nem, addig is teszem amire kérnek és amit tehetek. Szeretem, hogy vannak fiatal házasok, velük próbálgatjuk az összekovácsolódást. Volt fiatal házasok estéje nálunk és jövő héten kirándulni is megyünk együtt.
Szeretem az új családomat is! Nagyon jó anyósom van, az apóssal is jóban vagyunk, na de a sógorral is ...:)) Hálás vagyok értük!
Tényleg szép az életem, az Úr nagyon megáldott! Lehet ha az a vágyam is teljesülne, hogy Arad Brassó külvárosa lenne vagy mindenki ideköltözne az túl tökéletes lenne :) Hiányzik Arad... a szüleim, a húgom, a családom, a gyülekezet. Nem élem meg olyan nehezen mint képzeltem,hiányzanak de boldog vagyok :) A helyemen vagyok most. Annál jobban élvezem és várom mikor meglátogatnak. Most, például a hétvégét varom és készülök. Jönnek a szüleim és a hugom és először fogadom őket mint háziasszony! :)) Aztán majd jönnek a többiek is! Alig várom! :)
Most egyedül vagyok itthon, Dávid Bécsben van(a munkahelyről küldték) a többiek meg a Táborban. Nagyon hiányzik Dávid. Olyan furcsa nélküle, félszegnek érzem magam. De még hármat alszunk és hazajööön! :)
Eléggé vázlatos beszámoló lett ez a bejegyzés, de ez most ilyen.
Hálás vagyok az Úrnak, hogy ennyire megáldott! Boldog vagyok mint Isten gyermeke és boldog vagyok mint feleség! :)

Lánykör az édesanyákkal

Olyan jó volt nekem a ma este! A lánykörön az édesanyáinkkal voltunk. Örülök, hogy mindenkinek az édesanyja el tudott jönni.

Az imaházban gyűltünk össze, majd egy játékkal kezdtünk. Kérdések voltak, amikre anya és lánya is kellett, hogy feleljen. Rájöttünk, hogy ki milyen jól ismeri az édesanyját, a lányát. Nagyon jó eredmények voltak! :)

Éva néni beszélt nekünk az otthonteremtésről. Különösen élveztem, hogy saját édesanyáinkkal beszélhettünk erről; arról, hogy ők ezt hogyan élik meg, és hogyan teszik gyakorlattá. A Példabeszédek 31-et is áttanulmányoztuk, megbeszéltük.

Imádkoztunk is. Jó volt hallani, hogy mindenki hálás az édesanyja példájáért, és azt szeretné, hogy jó feleség legyen.

Hálás vagyok az Úrnak ezért a szép estéért!

Elballagtam

Pénteken, mielőtt Zilahra mentem volna, gyorsan el is ballagtam :)) Ezért tudtam csak később indulni Zilahra.

Zilahon

Múlt hétvégén Zilahon voltam. Nagyon jó konferencia volt, nekem kiváltság volt, hogy ott lehettem. Sokmindent tanultam az elmondottakból, a beszélgetésekből, vagy csak abból, hogy láttam embereket különböző helyzetekben.

Vasárnap már elmondtam a gyülekezetben Zilahon, de ide is leírom, hogy mi volt nekem az üzenet. Az egyik az volt, hogy legyek alázatos. Beláttam, hogy sokszor képmutató voltam, és az alázat, amit mutattam, az nem szívből jövő volt. Örülök, hogy ezt letehettem, és volt kivel imádkozni ezért.

A másik az volt, hogy egyre jobban megértem annak a súlyát, hogy én "királyi gyermek" vagyok. Ezért Jézus a vérével fizetett, és ez egy nagy ajándék. Nem vagyok méltó, hogy a Király elé járuljak, de olyan hálás vagyok, hogy van kegyelem, és a Drága Felség előtt én is térdet hajthatok. Nem tudok mindent leírni, túl sok lenne, de a lényeg ez volt :)

Nagyon örülök a beszélgetéseknek is - nagyon szeret engem az Úr, hogy ilyen barátnőket adott! :)

Brassóban és Udvarhelyen

Május 1. hétvégéjén Brassóban voltam. Jó volt Dáviddal lenni egy kicsit, és együtt kirándulni a fiatalokkal - igyekszem megismerni őket. Jó ifi ez a brassói, sok értékes fiatal van benne.

Szombaton Udvarhelyen voltam Dáviddal, mert próbáltak a konferenciára a dicsőítőcsoporttal. Nagyon jó kis csapat verődött össze, ügyesen zenéltek :). Azért is örültem, hogy Udvarhelyre mentünk, mert én addig Kingával lehettem. Meg is volt az első szolgálatunk: együtt főztünk a fiataloknak :). Szerintem jól sikerült, mert megették :)). Úgy élveztem, hogy ezt is együtt tehettük. és aztán még beszélgetésre és imádkozásra is volt idő. Szép hétvége volt!

Ui. A kirándulásról is tettem volna képet, de nincs... :(