2009. november 9., hétfő

Jelentkezem mint feleség :)

Igen, elég sok idő eltelt mióta nem írtam. Nem fogok magyarázkodni, hogy miért csak most írok, lehetne egy csomó kifogásom. Amikor tehettem, olvastam itt-ott és néha írtam egy megjegyzést. Most sem ígérem, hogy rendszeresen írok :)
Aki olvassa a húgom blogját az láthatott egy pár fotót a menyegzőnkről. Egy pár napja volt, hogy két hónapja házasok vagyunk :) És nagyon jó! Dávid nagyon jó férj és szép az életünk :) A lakásunk is lassan egyre otthonosabb, mostmár nagyon otthon érzem itt magam. Külön élvezem a konyhámat, olyan szép lett! :) Élvezem a főzést is. Próbálgatok, tanulok, de jó! :)(ezt épp most mondom, miután kivettem a sütőből egy adag Chocolate Chip Cookie-t ami a szemetes ládában kötött ki, szegény. Nem sikerült, ez van! Majd legközelebb) :) A takaritást azt élvezem, főleg miután kész vagyok és élvezhetem a rendet és tisztaságot :) Jelentem, hogy a vasalást is élvezem, még az ingvasalás is valahogy elmegy :)
A várost is megszoktam, és szeretem. Jó a hegyekben lakni, az ablakunkból nagyon szép a kilátás a városra. Az egyetemmel is boldogulok. Jó tanáraim vannak, van mit tanulni tőlük. Minden nap van órám, úgyhogy nagyon oda kell figyelnem, hogy jól osszam be az időmet.
A gyülekezetet is a magaménak érzem már. A szolgálat területén még imádkozom, hogy Isten mutassa meg mit kell tennem és mit nem, addig is teszem amire kérnek és amit tehetek. Szeretem, hogy vannak fiatal házasok, velük próbálgatjuk az összekovácsolódást. Volt fiatal házasok estéje nálunk és jövő héten kirándulni is megyünk együtt.
Szeretem az új családomat is! Nagyon jó anyósom van, az apóssal is jóban vagyunk, na de a sógorral is ...:)) Hálás vagyok értük!
Tényleg szép az életem, az Úr nagyon megáldott! Lehet ha az a vágyam is teljesülne, hogy Arad Brassó külvárosa lenne vagy mindenki ideköltözne az túl tökéletes lenne :) Hiányzik Arad... a szüleim, a húgom, a családom, a gyülekezet. Nem élem meg olyan nehezen mint képzeltem,hiányzanak de boldog vagyok :) A helyemen vagyok most. Annál jobban élvezem és várom mikor meglátogatnak. Most, például a hétvégét varom és készülök. Jönnek a szüleim és a hugom és először fogadom őket mint háziasszony! :)) Aztán majd jönnek a többiek is! Alig várom! :)
Most egyedül vagyok itthon, Dávid Bécsben van(a munkahelyről küldték) a többiek meg a Táborban. Nagyon hiányzik Dávid. Olyan furcsa nélküle, félszegnek érzem magam. De még hármat alszunk és hazajööön! :)
Eléggé vázlatos beszámoló lett ez a bejegyzés, de ez most ilyen.
Hálás vagyok az Úrnak, hogy ennyire megáldott! Boldog vagyok mint Isten gyermeke és boldog vagyok mint feleség! :)